A biai Négyes-szikla
Az ilyen túrák után mindig elcsodálkozom, hogy miért is nem jártunk erre korábban... így volt ez a Négyes-sziklával is, ami szintén közel van a fővároshoz, mégis elvarázsolt hely, és nem egy lerágott csont, mint oly sok "közeli" és népszerű célpont.
Dübörög a túraszezon, számtalan terv és program van a fejünkben és a naptárban is, de egy ilyen igazán rövid túrát kb. bármikor beiktathatunk a hétvégébe. Legutóbb a Biatorbágy melletti Négyes-sziklára esett a választás. Bevallom, hogy csak térkép alapján nézegettünk, hogy merre is lehetne 4-5 km-t menni, ahol esetleg akad legalább egy "szép kilátás", úgyhogy maximális meglepetéssel fogadtam, hogy ezért tényleg érdemes volt - ma is - elindulni!
Kényelmes terepen bandukoltunk, a gyerekeknek sem volt nehéz terep, nagyon élvezték. Útközben volt kavics, bot, makk és toboz is a földön. Na jó, egy erdőben ez azért nem egy nagy meglepetés!
A Kő-hegy sziklái után már csak egy kőhajításnyira van a Négyes-szikla, ahonnan szuper kilátás nyílik többek között a Viaduktra is. Jó volt itt egy kicsit megpihenni, körbenézni, minden zöld és nyugodt... ilyenkor szoktam mondani, hogy regenerálódik a lelkünk is.
Innen már csak szintben és lefelé haladtunk. A túra 5,5 km lett, bruttó 3óra20perc, ami szerintem szuper tekintve hogy a 2,5éves is lábon jött több mint fél távig emelkedőn. Úgy tűnik lassan kinő a Potyautas szerepből... na igen, ha van elég motiváció...
