Nem tökéletes! Voltak sikerek, szuper ötletek, rádöbbenések, csalódások és hibázások. De tanultunk, változtunk és változtattunk. A kihívások korát éljük, és néha én is belefutok szimpatikus ötletekbe, amik nem csak szórakoztatóak tudnak lenni, hanem előbbre is visznek. Ilyen volt a műanyagmentes július is, amibe természetesen mi is belevágtunk a családdal. Nem gondoltam, hogy most aztán mindent kiváltunk, nem is akartam ráparázni erre, és bár idegesítő, de nem kaptam sokkot, ha kéretlen szívószál került a gyerek üdítőjébe. 

Jó pár dologra eddig is figyeltünk, és nem most vezettük be. Ilyenek például a bevásárláshoz használt "home made" vászonzsákok, a kulacsok, a víztisztító kancsó és szódagép otthon. De ezeken túl az elmúlt 31 napban különösen figyeltem, hogy hol és mit tudnék még tenni a kevesebb műanyag érdekében. Most sorra veszem a "kihívásokat", az általam kivitelezhető megoldásokat és a buktatóimat!

Mivel nem Budapesten élünk, nincs a közelünkben csomagolásmentes bolt, de ezzel azért a többségünk még így van -sajnos-. A bevásárlásokat úgy általában szeretem egyszerre intézni, heti 2-3 alkalomra korlátozva, így bizony sok felesleges, de úgy gondolom, hogy elkerülhetetlen műanyag csomagolás kerül haza. Nagy részük azért szelektálható és újrahasznosítható, de messze nem tökéletes megoldás.

• Vakáció van, sokat játszóterezünk: a tízórai a zöldségesnél zacskómentes módon megvett vagy saját gyümölcs, otthon sütött zabpelyhes keksz vagy sós rágcsa, és mindig vittük a saját kulacsok is csapvízzel.
• Strandoltunk: jégkrém helyett tölcséres fagyit vettünk, helyben fogyasztott lángos lett a vacsi, és vittünk saját kulacsot, avagy poharat a kimérős innivalóknak. Az itthon jó előre behűtött víz a strandon is egész jól bírta hűtőtáska nélkül is egyébként, igaz, mi csak du. mentünk kb. 2-3 órára, nem egész napra.
• A nagybevásárlás sem marad el a hónapban, nem is egy volt, de a szokásosnál is műanyagmentesebbre sikerült szerencsére: a pékárut ill. a zöldséget és gyümölcsöt a saját vászonzsákjaimban vettük meg eddig is, de most figyeltem az innivalókra is, hogy lehetőség szerint üveges (visszaváltható) legyen. Az előre csomagolt nasik mennyisége egy zacskóra korlátozódott - ez a fiúknál nem helyettesíthető mással - :)
• A tejtermék csomagolását sajnos nem tudom kiváltani, mert itt nincs piac sem, de igyekeztem nagy kiszereléseket venni (nem a minőség rovására). 
• Felvágottat is korlátozott mennyiségben eszünk. Megpróbáltam saját dobozt vinni, és abba kérni a sonkát.
  Sajnos csak részsikereim vannak: első alkalommal simán ment, másodjára viszont a pultos hölgy kerek perec visszautasított, hogy "nem adhatja, csak a fóliás papírba"...  Ez egy hiper volt... nem a kis hentes. Majd legközelebb oda megyek felvágottért... 
• A háztartásunkat is igyekeztem műanyagmentesíteni: írtam már korábban is, hogy mosódiót használok a mosáshoz, és szinte mindenféle flakonos hipiszupi tisztiítószer helyett csak egy ecetes saját kreálmányom van. Most a folyékony szappant cseréltem le hagyományos szappanokra, amiket papírcsomagolásban tudom megvenni ezentúl. A család szereti! :)
• Kirándultunk a Gerecsében. A túrázás önmagában eléggé műanyagmentes, mert ugye mindenkinek van saját kulacsa, és vagy otthoni szendvicset viszünk, vagy útba ejtünk egy éttermet. Most a napközbeni szendvicsalap vásárlásnál külön figyeltünk, így eltettem reggel a szokásos pékáruvásárlós vászonzsákomat, abban vettük és vittük a bagetteket. A kockasajtunk nem volt zerowaste, de eléggé műanyagmentes :D , viszont így, hogy az erdő közepén kentük meg vele a bagetteket, a csomagoló szalvétákat megspóroltuk. Nasinak volt nálunk muzliszelet, mert sosem lehet tudni, de ezt végül haza is hoztuk, csak a házi muffin fogyott el. Igen, nem fogyókúrásak a túráink, de ez kifejezetten nem célunk :D
• Nyaralni indultunk... Na ez egy igazi kihívás volt, mert hát önellátós kis faházas szállásunk volt Erdélyben, ahova sok ennivalót, alapanyagot, napközbeni apróságot terveztem vinni, és hát a hazai csapvíz mániám külföldön, valahogy alábbhagy. Úgyhogy itt egy hét alatt a havi átlag műanyagszemetünket sikerült sajnos előállítanunk, mert vittünk egy karton ásványvizet, csomagolt müzliszeleteket, ropit, sőt még a fiúknak két gyümölcspüré is bekerült a csomagba.
  A kint csapvíz egyébként abszolút iható volt és semmi gondot nem okozott, csupán az íze volt furcsa, olyannyira, hogy még a kávé is más lett tőle... Így aztán felesben kevertük ásványvízzel, hogy iható is legyen :D
  Ezen a téren még rengeteget tudnánk fejlődni!
• A július a nyaralás mellett a befőzés hónapja is. Készült több hazai lekvár már, tervezem a paradicsom befőzését is majd, és több alkalommal került a fagyasztóba sóska, spenót és mángold is. A fagyasztás eddig csak műanyag zacskóban volt elképzelhető, de most kipróbáltam a meglévő tartós műanyag dobozokat bevetni és a vajas dobozokat újrahasznosítani. Ezzel picivel több helyet foglalnak el a fagyasztóban a dologok, és a vajas doboz minőségében sem vagyok biztos, de úgyis hamar elfogy majd... 
• Szülinapoztunk is, a hónap végén lett 5 éves a nagyfiam. Kiscsaládi buli volt csak, saját tortával, egy újságpapírba -nagyon dekoratívan- csomagolt ajándékkal és saját gyártmányú, már sokadjára használt dekorációkkal. Nem volt lufi, nem volt extra micimackós papírtányér, sem szívószál, csak vidámság és jókedv. 
• Könyvtárba járunk: idén kezdtük, és a fiúk imádják, havi szinten 10 új könyvet végignézünk, olvasunk az otthoni kedvencek mellett! Ugyan nem műanyag, de sokkal ökobb és gazdaságosabb, mint mindig megvenni.

Hát valahogy így alakult nálunk a műanyagmentes július. Csetlő, botló, de próbálkozó. Folytatjuk tovább, amit most elkezdtünk és éljen a szívószálmentes augusztus! :)