Sokszor találkoztam már az öko háztartás vagy hulladékmentes élet fogalmaival, és be kell valljam, bár nagyon tetszik, sajnos kivitelezhetetlennek érzem. Egyelőre. De sokat foglalkoztatott a kérdés, és rájöttem, hogy nem minden fekete vagy fehér, egyetlen pici apró lépés és változtatás is sokat jelenthet...

Azt azért leszögezném, hogy eddig se égett a villany feleslegesen sehol, elzártuk a csapot fogmosás közben, figyelünk, hogy ne vásároljunk feleslegesen semmit, így kidobni sem kell sem ételt, sem más tárgyat, extra csomagolóanyagot. Viszont ennél most már többet akartam tenni én is.

• Első lépésként lemondtam a szórólapokat. "Reklámújságot nem kérek!". Tulajdonképpen sosem kértem,  csak kaptam. Jött,  néha belelapoztam, olykor előkaptam barkácsoláshoz vagy zöldségpucoláshoz és ennyi. Ment a szelektívbe.  De tulajdonképpen miért is van ez így?  

Végre eljött a pillanat, hogy ennek a korszaknak véget vessünk. Tudom, hogy akkor is legyártják az újságpapírokat, egy postaláda nem oszt, nem szoroz, de néha szeretek naivan hinni benne, hogy ha egyre többen nemet mondunk a prospektusokra, aminek én személy szerint tényleg nem láttam sose hasznát,  főleg most, hogy ott van online szinte az összes... Szóval egyszerűen kiragasztottam a matricát a postaládánkra, és azóta a szelektív kuka félig üres!!! 

• Második lépésként legyártottam pár csudaszép vászontáskát. a kiflinek, kenyérnek és a zöldség/gyümölcs számára. Az eddigi egyszerhasználatos zacsikat ugyanis leszabod, belepakolod a kiflit, kifizeted, hazamész, és kb. amint a friss kifli elfogyott, úgy kerül a kukába. Minden alkalommal... igen, ez az egyszer használatos műanyagzacskó élete. Rövid, mégis maradandó, ugyanis nem bomlik le, nem tűnik el, kb. soha.
  
  Olyan sok jó példát láttam magam körül, hogy végre én is büszkén mutatom be a nemrég elkészült kis zsákjaimat, amiben azóta a pékárut vásárolom. Íme:

Újabb hétvége közeledik és újabb túratervek szövődnek. Ezúttal nem mentünk a világ végére, "csak" a Pilisbe. Ajánlom mindenkinek! A természetben járni igazi kikapcsolódás és feltöltődés, pláne így tavasszal.

Pilisszentkereszt előtt a Dera-patak mentén, a Szurdok tanösvényt néztük ki (részben). A szurdok bejáratánál nagy parkoló és egy csomó bográcsozó hely van, innen indul a patak mentén felfelé a turistaút (kék sáv). A patak felett rengetek fa híd van, nagyon szép és izgalmas az út akár a hidakon, akár a sziklákon mászkál is az ember. A gyerekek igazi sziklamászást adtak elő a köveken. 

Kb. 1,5-2 km után beértünk Pilisszentkeresztre. Itt akár vissza is lehet fordulni egy repetáért, akinek ez nagyon bejött. (Nem meredek, nem olyan mint a Rám-szakadék,  mindkét irányban jól járható! ) Mi továbbindultunk a Szent-kút felé, ami egy emelkedős, de nem hosszú szakasz, a végén pedig ott a kút, azaz a forrás! Itt pihentünk, kulacsot töltöttünk és a kék kereszt jelzésen visszacsorogtunk a parkolóba.

A túra nem volt 5 km sem, így tényleg bárki bátran nekivághat, és az a frankó benne, hogy az eleje a legjobb ;) így aki inkább visszafordulna, az sem marad le semmiről.

Mivel ez a túra tényleg nagyon mini, ezért folyatva idei új szokásunkat, itt is megtöltöttünk 2 zsákot szeméttel, amiből sajnos volt bőven. De két zsákkal már mindenképp kevesebb!!! Nagyon jó érzés egy kicsit tisztábban hátrahagyni a "placcot"! Próbáljátok ki (ezt is)!